Újjászületés

Felhasználó értékelés

Star InactiveStar InactiveStar InactiveStar InactiveStar Inactive
 

Vajon elmondhatja magáról minden magát kereszténynek valló ember, hogy újonnan született?

„Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.” (Ján 3:3)
Nikodémushoz intézte e szavakat Jézus, aki nem értette meg, pedig főpap (vö: mint ma egy katolikus bíboros) volt a zsidók között, tehát elméletileg nagyon jól ismerte az írásokat. „Mimódon születhetik az ember, ha vén?” – kérdezett vissza.

Miért kellene nekem újonnan születnem, hiszen gyerekként már megkereszteltek? – kérdezi sok "keresztény", különösen, ha katolikus. Sőt, sok magát hívőnek tartó emberben fel sem merül az újonnan születés kérdése, mert egyházaikban azt a téves tanítást kapják, hogy a kereszténységbe bele lehet születni, és mindenféle vallásos cselekedettel el lehet nyerni az üdvösséget. Ezért soha nem is hoznak egy személyes döntést Krisztus mellett. Ez nagyon nagy probléma, mert lehet valaki akármilyen szent életű is, vagy lehet akár maga a Pápa, de ha nem hozott ilyen személyes döntést az élete folyamán, bizony a pokolba fog kerülni.


A Biblia egyértelmű abban, hogy előbb hinni kell Jézus Krisztusban, vagyis teljes szívből, teljes értelemmel el kell fogadni Őt, és csak utána lehet megkeresztelkedni:
„Mikor pedig menének az úton, jutának egy vízhez; és monda a komornyik: Ímhol a víz: mi gátol, hogy megkeresztelkedjem (görögül: me baptiszthénai: bemerítkezzem)?   Filep pedig monda: Ha teljes szívből hiszel, meglehet. Az pedig felelvén, monda: Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia." (Apcs 8:36-37)
Vajon egy csecsemő meg tudja ezt a döntést hozni? Semmiképpen.

A megtérés (metanoia)  szó a gondolkodás megváltoztatását jelenti. A görögben használatos még erre a fogalomra az episztrephó* (odafordul, megtér) szó is. Vagyis el kell fordulni a bűntől a gondolkodás megváltoztatása által, és oda kell fordulni Istenhez. Ez a megtérés, a mi részünk a dologból.
*pl. Lk 22:32
1. Felismerni, hogy bűnös vagyok (Róm 3:12,23)
2. Hogy a bűneim fizetsége az örök halál (Róm 6:23)
3. Jézus fizetett meg a bűneimért (Róm 5:8), melyet kegyelemből kapok (Róm 11:6) nem  a saját erőm és cselekedeteim mentenek meg (Ef 2:8-9) 
4. Életem egy pontján tudatosan oda kell fordulnom Jézus Krisztushoz, hogy váltson meg engem is bűneim alól. (Róm 10:9,13)
Ha valaki megtette ezeket, akkor abban a pillanatban Isten betölti azt az embert Szent Lélekkel, ez lesz az újonnan születés.
„Ha valaki nem születik víztől (a testi születés)  és Lélektől (újjászületés), nem mehet be az Isten országába.” (Ján 3:5)

A megtérésnek (újjászületésnek) meg kell tehát előznie a keresztséget.
„Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket.” – inti Jézus a farizeusokat Máté 3.8-ban, amikor azok meg akarnak keresztelkedni, bűnbánat nélkül (Mt.3.7)

Krisztus mellett dönteni csak felnőtt értelemmel lehet. Nem feltétlenül kell ehhez nagykorúnak lenni, már 5-6 éves korban elég érett lehet egy gyermek, hogy ezt megtegye. Megkeresztelni (bemeríteni) azonban ezután is csak azokat lehet, akik életvitelükkel is bizonyságot tesznek a döntésük mellett.

Nem is a megkeresztelés módja tehát a fő probléma, bár ez is az, mert nem egyezik a Biblia (tehát Isten) eredeti akaratával, hiszen a Bibliában mindenhol víz alá merítéssel kereszteltek, sohasem vízzel való meghintéssel. (Szentelt víz? Hát az meg mi? Hol olvashatunk ilyesmiről a Bibliában?)
A fő probléma abban a tévtanításban van, hogy az üdvösség mindenféle egyházi előírások betartása, a bűnök kerülése, és jó cselekedetek által nyerhető.
A legeslegnagyobb probléma tehát az, hogy nagyon sok egyház elszakadt az igaz, ortodox* tanoktól. A Bibliát tartják a kezükben, de teljesen ellentétes dolgokat prédikálnak. (Az istentiszteleteken nincs is Biblia a hívek kezében. Naná, még a végén kínos kérdéseket tennének fel a papnak). A liturgiák, a kánonjog, a különböző egyházi előírások felülírják a Bibliát.
*ortodox, kis „o”-val: ami helyes. Nagy „O”-val: egy egyházat jelöl, ami nevével ellentétben nem ortodox tanokat követ.

A kereszténység elmúlt 2000 éve során sokan felismerték már ezeket a tévtanításokat, közülük számosan máglyán végezték, vagy más módon fizettek az életükkel azért, mert bizonyságot tettek az Igazságról.  Luther, Kálvin és mások megújulást akartak hozni a kereszténységbe, azonban kompromisszumokra kényszerültek ennek érdekében. Elvetették katolikus egyház számos Biblia ellenes gyakorlatát, de jó néhányat sajnos megtartottak (ezek közé tartozik, pl. a csecsemőkeresztség). Ennek következménye az lett, hogy mára lényegüket tekintve a protestáns egyházak alig különböznek a katolikustól.

Nem attól függ természetesen egy ember üdvössége, hogy milyen felekezethez tartozik, hanem arról van szó, hogy ezekben az egyházakban (különösen a katolikusban) nagyon nehezen képzelhető el, hogy egy ember valódi megtérésre jusson. Nagyon „lelki” ember lehet, azonban még sincs üdvössége, mert soha nem békült meg személyesen, imában Istennel, kérve Jézust, hogy legyen a személyes megváltója. Nem tette meg, mert nem is tudta, hogy meg kell tennie. A pap, a lelkipásztor soha sem mondta. Helyette mindenféle „szentségek” felvételét hirdette számára.
A többség persze a Bibliát sem ismeri, hiszen a misén, istentiszteleten nem olvassák. (Természetesen tisztelet a kivételnek!)  Ha járt is hittanra (a hitet lehet tanulni?), ennek hatékonyságát jól jelzik az egyszeri hittanos gyerek szavai: „a hit azt jelenti, hogy elhiszzük, ami nem igaz”.

 

Az a tapasztalatom, hogy sokaknak nagyon kényelmes ez a helyzet. Nem kell személyes döntést hozniuk, úgy érzik, rendben vannak Istennel. "Ne is beszélj nekem ilyesmiről, még a végén változtatnom kellene a megszokott életvitelemen!"


Barátaim! Azokhoz szólok most, akik kereszténynek tartjátok magatokat. Krisztusnak nincsenek unokái, csak gyermekei – szokták mondani. Ha a szüleitek kisded korotokban megkereszteltettek titeket, attól még nem lett rendezve a kapcsolatotok Istennel. Ha személyesen befogadtátok Jézust, egy pontján az életeteknek, gyermekeivé váltatok. Erre a dátumra rendszerint napra pontosan emlékszik az ember. Semmiképpen sem egy hosszú folyamat része ez, sem nem automatikus a csecsemőkori keresztség által. Ha nem történt ez meg, akkor bár járhattok rendszeresen templomba, cselekedhetitek a legtisztább dolgokat, részt vehettek karitatív tevékenységekben, még sincs rendezve a kapcsolatotok Istennel.
Kérdezzétek meg a papot, mit jelent szerinte a címben szereplő igerész (Jn. 3:7)?
A sok liturgia között miért nincs erről soha szó?

A Sátán sok fegyvere közül a legfontosabb a megtévesztés. Ezzel bírta bűnre Évát („Bizony nem haltok meg” 1Móz 3:4). Ezzel téveszti meg a hitetleneket („nincs Isten”), és ezzel vezeti félre a magukat kereszténynek vallókat is: a vallással eltakarja előlük a megtérés valódi módját.

Nem arra bíztatok senkit, hogy vegyen fel egy másik vallást, „keresztelkedjen át”, „keresztelkedjen újra” stb. Utóbbiakat többször hallottam már, főleg hitetlenektől. Nem létezik olyasmi, hogy „átkeresztelkedés”.  Érvényesen egyszer lehet megkeresztelkedni, a megtérésünk után. Minden más érvénytelen.

Arra bíztatok minden, magát kereszténynek vallót, főleg, ha valamelyik történelmi egyházhoz tartozik, hogy vizsgálja meg magát, rendezve van-e a kapcsolata Istennel, a fentiek alapján!

„Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg (ha eddig nem tetétek) az Istennel.” 2Kor 5:20

Hozzászólások   

#1 Virág István 2013-01-03 11:19
Nem a hit gyülekezetébe jársz véletlenül?Most tévedtem erre az oldalra,de ott is ugyan ezt hirdetik.Miért kell ennyiféle csoportosulás?S zerintem születni kell mindenre ebbe a mocsok világba.
,

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 32 vendég és 0 felhasználó van vonalban.