Hit

Felhasználó értékelés

Star ActiveStar ActiveStar ActiveStar ActiveStar Active
 

Társadalmunkban a fogalmak jókora jelentésmódosuláson mentek - mennek keresztül. A nyelv egyes szavai már nem ugyanazt jelentik, mint régen. Így gyakran nehézségekbe ütközünk a kommunikációnk során, mert beszélgetőpartnerünk esetleg nem ugyanazt érti az általunk közöltek alatt, mint amit mi mondani szeretnénk.

A kommunikáció alábbi vázlatos modelljében látható, hogy az objektív valóságon belül mindenkinek van egy szubjektív, relatív elképzelése e valóságról, melyet az őt az élete során ért külső és belső hatások határoznak meg.

A kommunikáció vázlatos modellje

Az emberek többsége soha nem is próbál meg felülemelkedni e relatív világnézeten, hogy megpróbálja objektíven szemlélni a világot. Minden fogalmat, kijelentést, folyamatot kizárólag a saját világnézeti szemüvegén keresztül vizsgál és ítél meg. A kommunikáció rendszerint a fenti keretben zajlik. A két résztvevő fél a saját szubjektív világnézetéből kiindulva közli egymással mondandóját. Ha ez a két világnézet jelentősen eltér, akkor soha nem is fognak tudni egyetértésre jutni. Manapság ez úgy fejeződik ki, hogy te ezt hiszed, én meg azt hiszem, mindkettőnknek igaza van a maga relatív valóságában.

 Eközben megfeledkeznek arról, hogy az objektív valóság ettől függetlenül létezik, és nem hagyja magát befolyásolni attól, hogy ki, miképpen vélekedik róla!

 Az objektív valóság úgy ismerhető meg, hogy elővesszük a logikus gondolkodást – amit másképpen józan észnek is nevezhetünk -, és ennek a segítségévek vizsgáljuk meg az előttünk álló problémát. Ezzel szemben áll az emocionális „gondolkodás” – ami nem is gondolkodás tulajdonképpen -, amikor az érzelmeink vezérelnek minket a döntéseinkben, hozzáállásunkban bizonyos kérdésekhez. Mindenki képes azonban a logikus gondolkodásra!

 A logikus gondolkodás eszközei például az ok-okozat, az ellentmondás-mentesség elveinek szem előtt tartása, a természeti és tapasztalati törvények következetes alkalmazása.

Ha például az tapasztaljuk, hogy odakint esik a hó, akkor nem indulunk el otthonról pólóban és rövidnadrágban. Tudjuk, hogy a havazás okozata az, hogy hideg van. Ha havazik, akkor nem lehet ugyanakkor 20 fok odakint (ellentmondás-mentesség).

Ha azt tapasztaljuk, hogy információ* nem keletkezik önmagától, természeti folyamatok által, hanem csak intelligencia hatására, akkor nem várunk ettől eltérő eredményt, és elvetjük azon elméleteinket, melyek ellentmondanak ennek. Akik a világűrt vizslatják értelmes lények üzenetei után kutatva, azokak ezt az alapelvet alkalmazniuk kell, különben hogyan tudnák megállapítani a sok zaj közül, hogy intelligens lények adását fogják?

*Információt (pontosabban: ismeretet) szerezhetünk egy kavicsról is (anyaga, mérete, tömege, alakja, színe, származási helye stb.), azonban valódi információról akkor beszélünk, ha annak van:

Statisztikája (jelkészlete)

Szintaxisa (szabályszerűsége, kódrendszere: nyelvtan, szótan, mondattan stb.)

Szemantikája (jelentéstartalma: szavak értelmetlen mondatokba fűzése nem információ)

Pragmatikája (célszerűsége: mit szándékozik üzenet küldője elérni vele)

Apobetikája (eredménye: az üzenet által végbement valamiféle történés, cselekmény. Pl.: Vigyázz, autó! – ha hatására félreugrik a gyalogos, akkor az információadás megtörtént. Ha nem hallotta meg, akkor számára ez nem volt információ.)

Láthatjuk, hogy az ismeret nem információ, noha ismeretre is csak értelmes lény képes szert tenni. (Egy kavics nem képes ismeretet szerezni egy másik kavicsról.)

A logikus gondolkodás (józan ész) tehát azt feltételezni, hogy ahol fenti jellemzőkkel bíró információt találunk, ott intelligens adót, üzenetközlőt kell feltételeznünk és keresnünk!

Az előző írásomban két olyan fogalmat vizsgáltam meg, amelyek szintén áldozatul estek a bevezetőben említett jelentésmódosulásnak: a Valóságot, és az Igazságot.

Manapság az emberek döntő többsége számára megszűnt eme fogalmak objektivitása. Nem tagadják, hanem relativizálják őket, főleg az igazság tekintetében.

Példák:

- Jogtiszta szoftvert használsz?

Válasz 1: - Nem, de nincs pénzem megvásárolni (elismeri, hogy vét)

Válasz 2: - Nem, de mindenki ezt csinálja (relativizálja a jogsértést)

- Nem helyes, hogy dohányzol!

Válasz 1: - Tudom, de nincs erőm leszokni.

Válasz 2: - Ugyan már, ki mondja meg, hogy mi a helyes?

Vizsgáljunk most meg egy olyan fogalmat, amit szintén különböző emberek különféleképpen értelmeznek.

A HIT

A hitnek is mára nagyon sokféle, egymásnak ellentmondó jelentéstartalma született.

Ateista nézet

Mit mond az ateista (isten létét tagadó) a hitről: „bízni valamiben, ami nem igaz”. Ugrás a sötétbe. Számára a hit a ráció (ész) ellentettje.

Azt is mondja még, hogy hit önbizalomhiánnyal küzdő emberek sóvárgása valami természetfeletti kapaszkodó iránt, miközben ilyesmi nem létezik. Hit = naivitás. Csak a tapasztalható, mérhető, megfigyelhető, egyszóval az anyagi világ létezik.

„Azt hiszem el, amit látok, tapasztalok” - mondja. Sajnos ez a nézet nagyon szűklátókörűvé is tesz egyben. Ugyanis rendszerint inkább az „akkor látom, ha hiszem” a helyes megállapítás róla. „Azt hiszem el igazságnak, ami összeegyeztethető a saját elképzeléseimmel”.

Ez a világ álláspontja.

New Age nézet

A XX. század elején megjelent még egy sajátos értelmezése a hitnek.

E szerint a hit az elme teremtő erejének mozgatórugója. „Amiben hinni tudsz, azt meg is tudod valósítani”.

Az összefoglalóan csak „new age*”- nek nevezett irányzat szerint a hit az az erő vagy energia, melyet megfelelően összpontosítva a magam számára tudom befolyásolni a valóságot.

A hit itt egy eszköz a céljaim megvalósítása érdekében.

Félreértés ne essék! A hit szükséges a célok megvalósításához, csak nem ebben a formában, ahogyan azt majd később látni fogjuk.

A „new age” (új kor) kifejezés onnan származik, hogy a világ egy új asztrológiai (asztrológus = csillagjós) korszakba - a vízöntőbe - lépett, elhagyva a Halak jelképezte kereszténységet. Ez jól jellemzi lényegét is. (Hangsúlyozni szeretném, hogy a csillagképek csak látszólagosak, a Földről szemlélve látjuk őket ilyennek. Más irányból nézve egész mást mutatnának!)

A new age sokat merít a keleti vallásokból (meditáció, jóga stb.). Tulajdonképpen egyfajta megoldási kísérlet az ember spiritizmus (természetfölötti) utáni sóvárgásának kielégítésére, melyet a materialista világszemlélet az utóbbi évszázadban elnyomni igyekezett. Az ember azonban mindig is tudatában volt a természetfölötti létezésének. Ezért tör most fel napjainkban elemi erővel ez az igény, csak sajnos nem megfelelő csatornákba kerül.

Vallásos nézet

A vallásos embereket szemlélve a hit egyfajta kötelezően előírt viselkedésformák követése, melyeket az egyház előír számukra, melyeknek betartása fejében talán – talán – rendben lehetnek Istennel. Az ún. „hitoktatás” is leginkább csak efféle egyházi szabályrendszerek követésére képez ki. (Igazából mellékes, hogy a tananyagban nem csak ez szerepel, ha gyakorlatban a tanulók számára igazából csak ez „jön át”.)

Bibliai (Isten szerinti) nézet

Nézzük meg, hogy mit mond a Biblia a hitről.

„A hit pedig (…) a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsid. 11.1)

A Biblia szerint tehát a hit olyan dolgok valóságáról való meggyőződés, amit az adott helyzetben nem látunk, nem tapasztalunk meg valóságosan.

Mit jelent a meggyőződés szó? Hogyan tudok valamiről meggyőződni? Csak úgy, ha az érzékszerveimmel érzékelni tudom?

Valóságosak-e például a rádióhullámok, hiszen semelyik érzékszervemmel nem tudom érzékelni őket? Viszont műszereimmel megmérhetem. Rendben.

Honnan tudhatom azt, hogy milyen egy atom belső szerkezete? Azt se látni, se semmilyen műszerrel láthatóvá tenni nem tudom. Megvizsgálhatom, megfigyelhetem a hatását a környezetére. Bizonyos természeti törvények ismeretében, ok-okozati, tapasztalati elvek, és egyéb következtetések figyelembevételével meggyőződtem róla, hogy ilyennek kell lennie!

Honnan tudhatom, hogy létezik-e Isten? A Biblia azt mondja, hogy Isten létét hit által érthetjük meg. Mi is tehát a hit? „a nem látott dolgokról való meggyőződés.”

Hogyan is tehát: megvizsgálhatom, megfigyelhetem a hatását a környezetére. Bizonyos természeti törvények ismeretében, ok-okozati, tapasztalati elvek, és egyéb következtetések figyelembevételével meggyőződhetem róla, hogy lennie kell, és hogy milyennek kell lennie!

A hit tehát a látás, fizikai megtapasztalás ellentettje, nem a rációé! A fenti Zsidók 1. 11-et kiegészítve a pontozott résznél: „a reménylett dolgoknak valósága”, vagy másképp „a remélt dolgokban való bizalom”. A hit tehát annyival több a szimpla reménynél, hogy bizalmam van abban a dologban, meg vagyok róla győződve objektív módon. Tudom, hogy igaz, még ha nem is látom. Tudásom pedig nem szubjektív vélekedésen, hanem objektív tényeken alapul.

Ha fejest ugrani készülsz a medencébe, reméled, hogy elég mély, vagy tudod? A remény még nem hit, a tudás már az. Ha egyszer már meggyőződtél róla, hogy elég mély, akkor másodszorra már akkor is hiszel benne, ha nem látod.

Jézus azt mondta egyszer: „boldogok, akik nem látnak és hisznek.”(Jn. 20.29)

„Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő.” (Zsid. 11.3)

Isten léte ugyanis „az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik” (Róm. 1.20) azoknak, akik tárgyilagosan vizsgálják a világot.

Isten nem kér tehát vak hitet, hanem azt mondja, hogy nézz körül a világban, gondolkodj objektíven, és vond le a következtetést!

Te hogyan állsz a hittel? Objektív vagy szubjektív módon viszonyulsz hozzá?

A Biblia ezt mondja: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.” (Zsid. 11.6)

Ha eddig még nem kerested Őt, talán itt az ideje, hogy megtedd.

Mit kell tehát tenned?

„Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá teszszük őt, és az ő ígéje nincsen mi bennünk.”(1 Jn. 1.10)

Ha (viszont) megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.” (1 Jn. 1.9)

Ha szeretnéd tudni, hogyan hozhatod rendbe Istennel való kapcsolatodat, keress meg a profilomban található elérhetőségek bármelyikén. Ha inkább magadban vizsgálódnál tovább, elsőként János evangéliumának tanulmányozását javaslom.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 89 vendég és 0 felhasználó van vonalban.