Menny és Pokol

Felhasználó értékelés

Star ActiveStar ActiveStar ActiveStar ActiveStar Active
 

Különböző beszélgetések során azt tapasztalom, hogy sokan vannak, akik a bibliai kijelentések közül leginkább a Pokol és a Menny létezését nem tudják elfogadni. Vagy a fizikai léthez kötött, materialista gondolkodásmódjuk miatt, vagy mert nem tartják igazságosnak a Biblia által eléjük tárt útját annak, hogyan kerülhet az egyik vagy másik helyre az ember.

Megpróbálom logikus érveléssel megvilágítani ezt a kérdést.
 
Először is, a valóság nem a mi érzelmi hozzáállásunk milyenségétől függ.
Más szóval, valami nem attól igaz vagy hamis (létezik - nem létezik), hogy hiszünk-e benne, vagy sem. Fordítva, ha valami nem igaz, attól még nem lesz az, ha mi - vagy sokan - hisznek benne. Ez az elemi logika szabálya, azt gondolom elég világos, nem hiszem, hogy sokat kellene még magyarázni.
A probléma az, hogy nagyon terjed az "ura lehetsz a saját Univerzumodnak" gondolkodásmód, amelyben az emberek azt gondolják, hogy számukra az az igaz, amit ők annak tartanak. Ellenben nincs annyi univerzum, ahány ember, hanem csak EGY. Magyarul, minden emberre ugyanazok a szabályok vonatkoznak!
Ez pedig azt is jelenti, hogyha van Pokol és Menny, akkor minden ember számára van, ha hisz benne, ha nem!
 
A Biblia világosan beszél róla, hogy ez a két "hely" létezik. A hely azért idézőjeles, mert nem úgy kell elképzelni, mint a mi 3 dimenziós terünk egy bizonyos pontját, tehát nem is lehet elhelyezni őket ilyen formán a térben. A Biblia használja a pokollal kapcsolatban a "lent", a Mennyel kapcsolatban pedig a "fent" fogalmát, de ez inkább jelképes meghatározás, nem azt jelenti, hogy a menny a mi egünkben vagy a fölött van, sem pedig, hogy a pokol a föld alatt (a mi terünkben).
 
A kérdés elsősorban az, hogy igaznak tekintjük-e a Bibliát, azaz milyen mértékben fogadjuk el, ami benne áll? Vagyis, hogy milyen a viszonyunk az Írásokhoz. Sok-sok régi mondából egykor összeválogatott mesének tartjuk, amely olykor tartalmaz némi bölcsességet is (mint a mesék általában), vagy teljesen Isten által ihletett Igeként kezeljük. Ez utóbbi esetében hogyan mondhatjuk azt, hogy bizonyos részeit elfogadjuk, amelyek tetszenek nekünk, másokat viszont nem?
 
A Biblia mögött Isten tekintélye áll. Olyan ez, mint amikor az anyakönyvvezető összead két házasulandót. Nem azt mondja, hogy házastársak vagytok az én nevemben, hanem: "A Magyar Köztársaság nevében házastársaknak nyilvánítalak benneteket!". Amikor ezt mondja, nem a saját nevében szól, hanem az Állam tekintélye áll mögötte.
 
Hasonlóan, a Biblia írói nem a saját személyükből szóltak, hanem Isten tekintélyéből.
„Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.”  (2 Péter 1.21)
Amikor tehát mondjuk Mózes könyvét olvassuk, vagy Pál apostol levelét Timótheusnak, akkor ez nem az ő személyes véleményük, hanem Isten által szentesített, mindenkire érvényes kijelentés! Igazából ezen a hozzáállásbeli különbségen múlik, hogy van, akiknek a Biblia semmit nem mond, míg a hívők számára hihetetlen mélységek tárulnak fel benne. Nézz föl a csillagokra, vagy nézz körül a természetben.Nézd meg az embert. Ezután gondolj bele, ki az az ISTEN, és mekkora tekintély az övé! És ez az Isten önmagát áldozta fel érted! Bele tudsz gondolni ebbe?
 
Már sokszor vitáztunk róla, hogy igaz-e a Biblia vagy sem., Számos érvvel támasztottuk alá (én is és mások is), hogy teljes mértékben Istentől ihletett és igaz. Így most ezzel nem szeretnék bővebben foglalkozni. Aki nem hiszi ezt, az igazából azért van, mert nem AKARJA hinni. Miért? Mert akkor a benne leírt ítéletek rá is vonatkoznának.
 
A Menny és a Pokol nem Istentől független létezők, ugyanis mindent, ami van, Ő hozott létre. Mert: „Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.” (János ev. 1.3)
Általában azt gondoljuk, hogy Isten a mennyben lakik. Igazából azonban Istennek nincs szüksége egy helyre, ahol lakhasson, mert Ő Lélek. Úgy is mondhatjuk, ahol Isten van, ott van a Menny.
 
Isten tehát (aki Jézus Krisztus, de ebbe most ne menjünk bele), okkal hozta létre mind a két helyet.
A miértet röviden próbálva megmagyarázni: azért mert szerető, de igazságos is. Az igazakat megjutalmazza a mennyben, és már helyet is készített számukra: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.” (János ev. 14.2)
Isten maga tökéletesen bűntelen, és egyben tökéletesen igazságos is. A tökéletesség képletes érzékeltetője a "tiszta fehérség". Ha ebbe egy ponocska (egy atomnyi) feketeség is kerülne, akkor már nem lehetne azt mondani róla, hogy "tökéletesen fehér". Nem számít ezért, hogy valakinek kicsi vagy nagy bűnei vannak, ("mindnyájan vétkeztek" Róma 10.23) Isten a legkisebb bűnt sem hagyhatja büntetés nélkül, mert nem engedheti, hogy ezt a fehérséget bárki beszennyezze.Le nem mosott bűnökkel senki sem mehet Isten elé!
Mi lenne, ha Isten nem ilyen lenne? Ha egy kevés bűnt még elnézne? Hol kellene meghúzni a határt? Az emberek általában az őket ért sérelmek közül a legkisebbért is megtorlást akarnak, az általuk elkövetettek közül pedig a nagyobbaknak sem akarnak különösebb jelentőséget tulajdonítani.
Istent nem kötelezi semmi semmire, jelleméből mégis az következik, hogy nem hagyhatja a bűnt büntetés nélkül. A bűn zsoldja (büntetése) pedig a halál (Róma 6.23). Nem a fizikai halálról van szó, mert az mindenki számára eljön, hanem az örök kárhozatról.

A testi halálod után két út lehetséges csupán, semmi több lehetőség nincs. Mivel mindenki bűnös (te is), ezért a kérdés csak az, hogy Isten megbocsátott-e neked (megtisztított-e a bűneid alól), vagy sem?
 
Mivel saját erőd (cselekedeteid, jótetteid, törvénytiszteleted) sohasem elegendőek, bármit is teszel („mert kegyelemből tartattatok meg, ...nem cselekedetekből” Efézus 2.8-9), ezért csak és kizárólag Jézus Krisztus helyettesítő áldozata által lehet a mennybe jutni. "Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik” János ev. 10.9:„. Ő feláldozta magát teérted, kifizette a minden eddig és a jövőben elkövetett bűnöd büntetését! Önmagától senki sem képes erre!

Most talán ezt mondod: "OK legyen, akkor hiszek. Békén hagysz már akkor végre te is meg az Istened is?"
A kérdés inkább az, hogy mi van a szívedben? „Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.” Róma 10.9. Mint az közismert, a szájával sok mindent beszél az ember, de Isten azt vizsgálja, ami a szívben van. „Én, az Úr vagyok az, a ki a szívet fürkészem és a veséket vizsgálom, hogy megfizessek kinek-kinek az ő útai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.” Jeremiás 17.10.  Hogy valóban hiszel-e az a cselekedeteidből látható meg!  Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét?”
„Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.” Jak. 2.24
Még egyszer hangsúlyoznám: nem az igazság ismerete (annak elhívése), hanem az annak való engedelmesség (megcselekedése) okán nyer üdvösséget az ember!„Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek. Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?”  Jak. 2.19-20. Ez a cselekvés azonban a hit gyümölcse, és nem maga cselekedet az, ami üdvözít!

Mint a Biblia több helyérő vett idézetekből is igen egyértelműen és világosan látható, hogy Isten határozottan kijelenti, hogy csak és kizárólag a bűneink megvallása, és Jézus Krisztusba, mint helyettes áldozatban való szívbéli, teljes hit által lehet a mennybe jutni és örök életet nyerni. Minden más út (keresztény vallásos egyházi szokások követése, jó cselekedetek és rosszak kerülése, gyermekkori megkeresztelés, hamis vallások stb.stb. - az emberi találékonyság a kerülő utak kiötlésére nagyon széles -), a kárhozatba (pokolba) vezet.  

Az emberek jelentős része büszkesége okán szeret mindent maga intézni, ezért elutasítják Isten megoldását és kitalálják helyette a magukét: a vallásokat.
Vagy egyszerűen tagadják Isten létezését (ateizmus). Mivel az ateistáknak is létfontosságú, hogy megmagyarázzák önnön létezésüket, ezért ragaszkodnak körömszakadtáig az evolúcióhoz. Ez a vita nem is fog eldőlni a bizonyítékok szintjén, hanem majd csak Isten ítélőszéke előtt.
Sokan (sajnos nagyon sokan) pedig egyszerűen struccpolitikát folytatnak. Csak a mának élnek, inkább nem gondolnak ilyen kényelmetlen kérdésekkel. Ahogy azonban egy nem kezelt kezdő stádiumú daganat végül halálhoz vezet, a nem "kezelt" bűn probléma is végül halálhoz - mégpedig az örök halálhoz, a pokolhoz - vezet!
Miért nem juthat mindenki a Mennybe? – kérdezik sokan.
A Menny nem lenne értelmezhető a Pokol nélkül, mint ahogy a jó sem érthető meg ellentétpárja, a rossz nélkül. A meleget nem értelmezhetjük a hideg nélkül, a fényt a sötétség nélkül. A hideg és a sötétség nem létezik önmagában, hanem csak a meleg és a fény hiányaként értelmezhető. Így tehát ha létezik Isten, akkor az Ő jelenlétében létezik a Menny is. Isten azonban tökéletesen Szent, nem kerülhet vele közösségbe semmiféle bűn sem. Következésképpen léteznie kell ellentétpárjának, a Pokolnak is, amely az a hely, ahonnan Isten szándékosan kivonta magát, és ahova Isten a bűnösöket száműzi.
 
Isten nem akar azonban senkit a Pokolba küldeni, ezt mindenki maga választja önmagának. TE is bármikor dönthetsz másként! Aki nem dönt, az is döntött! A mennybe nem lehet csecsemőként bekereszteltetni, sem jó cselekedetekkel, ájtatoskodással kiérdemelni.
Annyira egyszerű az egész. Jézus már kifizette a Te bűneidet is. Az ő vére – áldozata – tisztára mosott téged is minden bűnöd alól, hogy megállhass Isten előtt. Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik. Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít. (Róma 4.7-8) Csak kérned kell tőle, hogy bocsásson meg Neked, és abban a pillanatban már örök életed van. Már itt a földön érezheted ennek jutalmát: megszabadulhatsz az aggódástól, Isten ad bölcsességet a döntéseidhez, ráadásban  megad neked mindent (amire szükséged van). Halálod után nem mész ítéletre, hanem örök boldogságban élsz a Mennyben, közösségben Istennel.
 
Sokat mondhatnék még a Pokolról, mert a Biblia is sokat foglalkozik vele. Bizonyára azért, hogy ne legyen egy aprócska kétségünk sem felőle, hogy létezik. Akik nem választják Jézust, azok kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.” (Máté ev. 8.12) Én nem tudom, milyen fájdalom okozza majd a "fogaknak csikorgatását " és a sírást, de nem is akarom megtudni. Azonban még sem az ettől való félelem miatt választottam Jézust, hanem mert felismertem, hogy nélküle nem élhetek teljes életet. Nem azért veszek levegőt, iszok vizet, mert folyton attól rettegek, hogy nélkülük meghalok, hanem mert ösztönszerűen tudom, hogy az élethez ezek nélkülözhetetlenek.
 
 
Összegezve tehát: mindenkinek színt kell vallania Istennel és a Bibliával kapcsolatban. Ha hisz, akkor „A teljes írás Istentől ihletett” (2 Tim. 3.16), tehát minden, ami benne van IGAZ. A Pokol és a Menny is.
"E beszédek hívek és igazak: és az Úr, a szent próféták Istene bocsátotta el az ő angyalát, hogy megmutassa az ő szolgáinak azokat," (Jelenések k. 22.6). Ez a kijelentés azonban nem csak a Jelenések könyvére igaz!
Isten „Kezeinek cselekedetei hűség és igazság; minden ő végzése tökéletes.” (Zsoltárok 111.7)
A Pokol és a Menny Isten tökéletes tervének részei. Ki szállhatna vitába vele? "Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.” (Zsolt. 24.1)
 
Miért fontos minderről ennyit beszélni? Mert csak az Igazság, és az annak való engedelmesség az, ami szabaddá tehet bennünket! (János ev. 8.32)
Ugyan már, én szabad ember vagyok! Azt teszem, amit akarok! Senkinek sem fogok engedelmeskedni, kiváltképp nem Istennek! – mondja jónéhány ember. „Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, *szolgája a bűnnek.” (Jn. 8.34 ) (*Eredeti szövegben: rabszolgája)
Értem. Szóval Te nem cselekedtél soha, és nem cselekszel ezután sem semmi bűnt? Biztos vagy benne?
Mindenképpen szolga vagy! Amit választhatsz, az az, hogy Istent szolgálod inkább, vagy a világot és annak urát: a Sátánt? Dönthetsz most is, de han teszed, azzal is döntöttél!

Egyet ne feledj semmiképpen:
A Pokol és a Menny VALÓSÁG!
 

A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál.”

(Jelenések könyve 21.8)
 
Talán érdekesek lehetnek még a Biblia utolsó mondatai:
 
„És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, a mint az ő cselekedete lesz. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó. Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot. Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag. És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen. Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak. Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!”
(Jel. 22.12-20)

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 9 vendég és 0 felhasználó van vonalban.