A Biblia igaz voltának bizonyítása

Felhasználó értékelés

Star ActiveStar ActiveStar ActiveStar ActiveStar Active
 

Azt világosan kell látni, hogy a Biblia nem összegyűjtött bölcseleteket, mítoszokat, történelmi eseményeket tartalmazó könyvek gyűjteménye, hanem világosan és egyértelműen Isten szól belőle hozzánk.

Ebben a tekintetben nem az egyetlen ilyen könyv, hiszen számos más szent iratot ismerünk, melyek mind ugyanezt állítják Természetesen nem az számít, hogy mit mond a konkurencia, hanem, hogy mi az igazság. Mivel ezek a könyvek mind másmilyennek írják le Istent, világos, hogy csak egy – vagy egyik sem – lehet igaz.

A Biblia nem tartalmaz istenbizonyítást, hiszen semelyik mű szerzője sem szokott foglalkozni azzal, hogy bizonyítsa önnön létezését. A mű léte bizonyítja a szerző létét. Isten utal rá azonban, hogy az alkotásának értelmes vizsgálatával létezése megtudható: „Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik….” (Róma 1.20)

Ha az ellenség nem tudja megakadályozni, hogy az információ eljusson a „főparancsnokság”-ról a „csapatok”-hoz, akkor igyekszik hamis híradásokkal megtéveszteni, és zavart kelteni az ellenség táborában. A legjobb megtévesztés pedig az, ami szinte megszólalásig hasonlít az eredetire, sőt még jobbnak is tűnik annál a hallgató számára. Éppen csak az adó leglényegesebb szándékának tekintetében hazudik.

Teljesen logikus eljárás, hogy az ellenség így jár el, hiszen ez az érdeke. Gyakorlatilag minden destruktív folyamat így játszódik le, így támad számos kórokozó is a szervezet ellen. A Sátán egyik legfontosabb fegyvere a megtévesztés, zavarkeltés, hiszen ő „hazug és hazugság atyja” (Jn. 8.44). Minden hazugság a világban végső soron az ördögtől származik.

Hogyan lehet mégis egy üzenet – adott esetben a Biblia – hitelességét ellenőrizni? A hadseregben erre azonosító kódokat használnak.

Láttad esetleg az Utolsó esély c. filmet, amelyik egy amerikai tengeralattjárón játszódik? Ebben a filmben is kulcsszerep jut annak, hogy a kapott üzenet hiteles-e, vagy sem. A hitelesítést itt is kódok alapján végzik el. Csak miután meggyőződtek a parancs megbízhatóságáról, utána fordítják figyelmüket a tartalmára.

Hasonló a helyzet a Bibliával is. Mi alapján döntjük el, hogy hiteles-e?

Erre több módszer is van, mondhatni Isten magas szinten gondoskodott róla, hogy üzenete hitelesíthető legyen. A Sátán persze ennek ellenére terjeszt hamisítványokat, álinformációkat, de alaposabb vizsgálattal ezek leleplezhetők. Sőt, Isten figyelmeztet rá, hogy ezt kötelező meg is tennünk: „e tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek…” tévelygéseikből!

Felsorolásszerűen, íme néhány vizsgálati módszer, mellyel a Biblia hitelességét lemérhetjük. Ezek mind objektív módszerek, nem érzelmi viszonyuláson alapulnak. Érdemes a „konkurens” iratokat is ezen elveknek megfelelően megvizsgálni, és akkor kiderül, melyik hiteles, és melyik hamis. Fontos: nem a benne hívők számától függ egy adott üzenet hitelessége!

  1. A Biblia próféciáinak beteljesedése (később néhány példát bemutatok)

  2. A Biblia történelmi pontossága – előbb vagy utóbb mindig kiderül, hogy ami a Bibliában írva van, az igaz

  3. A Biblia tudományos helytálósága – a Biblia nem természettudományos könyv, de nem mond ellent a tudománynak

  4. A Biblia önvallomása (János 17:17 - „A te igéd igazság.”)

  5. A Biblia összegfüggősége – harmóniája (1500 év alatt, 40 szerző által írva, mégis egységes, ellentmondás-mentes üzenet)

  6. A Biblia sokoldalúsága - az élet minden fontos területével foglalkozik.

  7. A Biblia működőképessége: - „hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre…” (2 Tim. 3:16-17)

  8. A Biblia elpusztíthatatlansága – sokszor, sokan akarták elpusztítani, de mégis létezik

  9. A Bibliában hívők vértanúsága - Az apostolok és a korai keresztények készek voltak meghalni a hitükért. Miért kockáztatták volna olyanért az életüket, ami nem biztos, hogy igaz? Ők saját érzékszerveikkel győződhettek meg arról, amik történtek Jézussal.

Bővebben ezekről a pontokról:

Előfordulhat-e, hogy nem az eredeti van a birtokunkban, hanem módosították, hozzátettek –elvettek belőle? Ennek vizsgálatára is van módszer:

  • A Biblia hamisítását a Törvény tiltotta - „Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek.”(5 Móz. 4:2). Az életével játszott volna, aki megszegi ezt a törvényt.

  • A Biblia (törvény) ismeret a zsidó kultúra része volt. A kultúra olyasvalami, ami SOK ember közös ismeretén alapszik, ezért nem lehet úgy megváltoztatni, hogy egy könyvben átírunk néhány dolgot.

  • A Bibliát pontosan másolták. Ezt a héber írás sajátossága is segítette. (a betűk egyben számok is, így a sorok „összegének” meg kellett egyeznie). Platóntól például a halála után 1200 évvel későbbi a legkorábbi másolat (eredeti tőle sincs!), mégsem kételkedik a valódiságában az, aki viszont biztos abban, hogy a Bibliát módosították. Ez a körülmény (ti. hogy csak „sokad kézből” vannak információink róluk) nem csak Platónra, hanem az összes ókori szerzőre, személyre, eseményre igaz.

  • Bibliai leletek összessége. Kr. e.-i ÓSZ-i irat kevés van (ld.: köv. pont), azonban az ÚSZ-i iratokban (az evangéliumok és az apostolok cselekedetei és levelei) rengeteg – legtöbbször szó szerinti - utalás történik a „Törvény és a próféták”-ra, ami az ÓSZ-et jelenti. Ezekből pedig több ezer van. Nem rendelkezünk az apostolok eredeti írásaival, de ez pl. Platón esetében sem feltétele, hogy elfogadjuk valódinak a másolatokat. Némely ÚSZ-i másolat mindössze 10-20 évvel az eredeti után készült!

  • A Holt-tengeri tekercsek. Ezekről sokan hallottak. A Kr. e. 2. századból származnak, de ez nem jelenti azt, hogy akkor is fogalmazták őket, mint ahogy néhányan igyekeznek ezt állítani. Ezek szerint az egész zsidó történelmet az esszénusok találták volna ki? Ez képtelenség, ráadásul a régészeti leletek is cáfolják.

  • És ismét: folyamatosan beteljesülő próféciák. Ha módosították volna a Bibliát mondjuk a középkorban, akkor hogyan lehetséges, hogy beteljesedett pl. a zsidó állam (Izrael) 1948-as létrejötte az eredeti ígéret földjén? Ezt nem egy, egymástól eltérő korban élt próféta is megjövendölte. (Ézsaiás, Sofóniás)

A legfontosabb hitelesítő úgy gondolom a Bibliában található próféciák rendszere, vagyis a próféták által megjövendölt események bekövetkezése. Ezeket ugyanis maga Isten helyezte el a Bibliában pontosan azért, hogy az utókor elhiggye, hogy az írás valóban tőle származik.

Ezekből nagyjából 6000 van, melyek közül több mint 3000 már bekövetkezett, a többi a későbbiekben fog.

Ezek közül nézzünk meg csak egyet, melyet Dániel jövendölt meg, aki Kr. e. VI. században élt.

„És most igazságot jelentek néked: Ímé, még három király támad Persiában, és a negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen. És támad egy erős király és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik. De alighogy támadt, megrontatik az ő országa és elosztatik az égnek négy tája szerint, de nem száll az ő maradékira, és nem az ő hatalma szerint, a melylyel ő uralkodott, mert szétszaggattatik az ő birodalma, és másoknak adatik ezeken kivül.” (Dán. 11.2-4)

Viszonylag könnyen felismerhető, hogy a prófécia Nagy Sándorról (Kr. e. IV sz.) szól, aki elfoglalta Perzsiát, majd fiatalon meghalt, és a birodalma négy részre szakadt.

Délen (Egyiptomban) Ptolemaiosz uralkodott. Az ő leszármazottja volt Kleopátra.

„És esztendők mulva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja, és ő sem áll meg, sem az ő karja, hanem kiszolgáltatják őt és az ő kisérőit és az ő nemzőjét és azt, a ki őt egy ideig gyámolította. ” (Dán. 11.6)

Itt is felismerhetjük a déli király leányában Kleopátrát, az északi király lehet Julius Ceasar.

Az események azok megírása után több száz évvel teljesedtek be, mégpedig egészen pontosan úgy, ahogy Dániel megírta őket. (Nagy Sándorról más próféták – Ezékiel – is írtak. Ld.:Tírus jóslat Ezék. 26-ban)

Bizonyított továbbá, hogy Dániel könyvét NEM az események után írták! Ezt az ún. külső bizonyítékok alapján is meg lehet állapítani, tehát a könyvben foglaltakat összevetik az adott kor eseményeiről, személyeiről egyéb más forrásokból származó ismeretekkel. Ez egyszerűen azt jeleni, hogyha a könyvet évszázadokkal a benne foglalt események után írták volna, akkor a szerzőnek nem lehettek volna meg az adott korból származó pontos ismeretei, amelyek hitelesítik őt.

Valaki talán azt állítja, hogy az ismeretlen szerző valahogyan hozzájutott az adott korról származó információkhoz, és valami ördögi cselszövés végett a Kr. e. II. század körül megírta ezeket az állítólagos próféciákat? Egy ilyen terv valóban ördögi. Ha azonban az ördög létezik, Isten is létezik!

Pontosan e miatt (is) a Bibliát nem csupán egyetlen szerzőnek jelentette ki Isten, hogy leszerelje az efféle támadásokat. A vallások tanításai, szent könyvei vagy egy szerzőtől származnak (Mohamed, Buddha, Konfucius), ezért hitelességük megkérdőjelezhető (valóban Isten volt-e az, aki üzent (ld. Mohamed), vagy csupán emberi bölcsességek (Buddha, Konfucius). Vagy nem alkalmasak a világ a magyarázatára (görög-római istenek, hinduizmus és más keleti vallások, ateizmus). Vagy más ok miatt esnek ki a rostán.

Manapság széltében-hosszában terjednek ún. keleti és más bölcsességek. Önmagukban ezek még akár valóban rejthetnek nagy igazságokat is. Ne feledjük azonban, hogy „…maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.” (2 Kor. 11.14), hogy ezáltal elhitesse az embereket.

A próféciák a Bibliában bizonyítják, hogy olyan szerzőtől származnak, aki felette áll az időnek, egyben látja az egész történelmet, mint egy térképet, sőt maga formálja az eseményeket, melyeket ez a térkép leképez.

Még rengeteg további prófécia van, amelyekkel a Biblia hitelessége bizonyítható.

Figyelemre méltó az egységessége, és ellentmondás-mentessége is, tekintve, hogy kb. 1600 év alatt, legalább 40 szerző által íródott. Ez megint egy olyan dolog, ami kizárja, hogy pusztán emberi alkotás legyen.

Külön meg lehet vizsgálni a Bibliát Jézus önmagáról vallott kijelentése oldaláról (ti., hogy Istennek vallotta magát): „Én és az Atya egy vagyunk.” (János. 10.30). Ilyen kijelentést ugyanis rajta kívül senki más nem tett a vallásalapítók közül.

Talán hihetetlennek tűnik, de definíció szerint minden vallás hamis. A vallások ugyanis emberi kitalálások arról, hogyan lehetne Istennek tetszeni.

Ezzel szemben Isten bemutatta a Teremtésből (a világból), hogy ő létezik, és elmondta a Bibliában, hogy mit kell tenni az embernek.

Az ember azonban azt gondolta, „az én ötleteim jobbak”. Így jöttek létre a vallások.

A Biblia tehát nem egy vallás szent könyve, hanem Isten konkrét üzenete a számunkra. Isten létrehozott egy rendszert, és mellé adta a használati utasítást is. Szent abban az értelemben, hogy elkülönített, tiszta és igaz.

Ha a Biblia hiteles, mondanivalója az egyetlen, valóban létező Istentől származik, akkor mellékes, hogy másik vallások, személyek, eszmék mit mondanak. Ha mást, mint Isten, akkor tévednek, vagy hazudnak.

Összegezve tehát, a Biblia kétség kívül hiteles, a „Főparancsnok”-tól származik. A benne foglalt kijelentés az első szótól az utolsóig igaz.

Visszatérve a fent idézet filmre, valahogy így nézne ki az esemény:

- Üzenetet kaptunk, uram.

- Hitelesítse!

- A kód egyezik, az üzenet hiteles!

- Első tiszt?

- Megerősítem, az üzenet hiteles.

- Mi az üzenet?

- A Biblia, uram.

- Mondja a lényeget!

- „Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kivül nincs Isten!” (Ésa. 45.5)

- Értem. Mit kell tennünk?

- „E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek: Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.” (Apcsel. 17.30-31)

Nem az a célom, hogy vádoljam vagy elítéljem azokat, akik nem hisznek a Bibliának, vagy más vallásokat, tanításokat követnek. Werner Gitt alapján*: sokkal inkább, hogy felhívjam a figyelmet a kárhozatba vezető utakra, és odakiáltsam minden olvasónak: minden bűnös (mert kivétel nélkül mindenki bűnös) számára van lehetőség megtérni az egyedül igaz Istenhez! János evangéliuma 3.17-18 versei tömören összefoglalják azt a messzemenő következtetést, melyet e kijelentésből levonhatunk: „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.”

Mivel Isten az ember elé tárta az örökkévalóság tudatát („Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott.” - Prédikátor 3.11), földi életünkben nem találhatunk igazi kiteljesedést. Mi az örökkévalóság számára teremtett lények vagyunk, ezért létezésünk sohasem szűnik meg. A halál falán túl csak két tartózkodási hely van – a menny és a pokol. Az előbbi kimondhatatlanul gyönyörű, a másik elképzelhetetlenül borzalmas. Istennek az a kívánsága a Biblia egyértelmű kijelentése szerint, hogy vele legyünk a mennyben. Ehhez szükségünk van az Úr Jézusra. Ő nyitja meg a mennyország kapuját, mivel váltsághalála árán megszabadított minket bűneinktől és azok büntetésétől; új élettel, jövővel ajándékozott meg minket – kegyelemből. Ha szeretnél bűneid terhétől megszabadulni és örök üdvösségre jutni, akkor le kell térned a régi, Jézus nélküli utadról, és Őt mint életed urát szívedbe kell, hogy fogadd.

*Werner Gitt - … és Isten mégis létezik! Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió. 2009

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 11 vendég és 0 felhasználó van vonalban.