- >>
-
Címlap
-
Prédikációk
- Tanítások
Alapkérdések az Élet értelméről
A Biblia megbízhatósága folytatás
- Részletek
- Írta: Hoffman József
A Biblia igazsága és hitelessége
folytatás
Egy gyors áttekintés az előző alkalomról.
Az volt a témánk, amit most folytatni fogunk, hogy miről tudhatjuk, hogy a Biblia, amit ma a kezünkben tartunk, az tényleg Isten szavát tartalmazza-e és ugyanaz van-e benne, mint amikor azt Isten emberei az Úr ihletése alatt leírták?
Megnéztük, hogy minden korban, de ma különösen nagy támadásnak van kitéve a Biblia.
Sokan szeretnék bizonyítottnak látni, hogy az csak emberi szerzők emberi gondolatait tartalmazza, melyet ráadásul meg is változtattak, átírtak már a múltban.
Ha pedig ez így van, akkor nem kell elfogadnunk, amiket állít, és pláne nem kell engedelmeskednünk azoknak. És igazán erre megy ki a játék: okot találni rá, miért nem kell engedelmeskedi Istennek.
Nekünk viszont képesnek kell lennünk érveket szolgáltatni a kétkedőknek, és bemutatni, miért teljesen alaptalanok ezek a Bibliát ért vádak, és miért lehetünk biztosak benne, hogy tényleg Isten szól hozzánk a lapjairól.
Megnéztük, hogyha a Biblia igaz, akkor ez egy újabb erős érv Isten létezése mellett.
Ha Isten valóban a Biblián keresztül, próféták és apostolok által közölte velünk az üzenetét, akkor számítanunk lehet rá, hogy Isten gondoskodott az üzenete hitelességének bizonyításáról is. Az első ilyen, amit megnéztünk, az a próféciák rendszere volt.
Honnan lehet tudni, hogy valamit az Úr mondott-e, vagy csak emberi elképzelésről van-e szó. Délelőtt ezt nem néztük meg, de most lapozzunk a
5 Mózes 18:21 - 22
(21) Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképpen ismerhetjük meg az igét, amelyet nem mondott az Úr?
(22) Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, amelyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!
Világos tehát: Isten azzal hitelesíti az üzenetét, hogy becsomagolja azt próféciákba, vagyis jövőre vonatkozó kijelentésekbe. Ha a prófécia bekövetkezik, az üzenet többi része is hiteles, és kötelező érvényű. Ha nem következik be, az az üzenet nem Istentől származik. Ezért a Biblia hitelessége szempontjából 100 %-os a próféciákkal szembeni elvárás. Egy sem tévedhet, még részleteiben sem. Kijelenthetjük, hogy ennek a feltételnek a Biblia maximálisan megfelel. Soha semmi tévedést nem sikerült hitelt érdemlően kimutatni benne.
Hozzászólás
A Biblia megbízhatósága
- Részletek
- Írta: Hoffman József
A Biblia igazsága és hitelessége
Beszélgettem Czentye Mihály testvérrel, és szóba került, hogy a romániai gyülekezetekben is sok helyen az élő hit helyét átveszi a felszínes vallásosság. Az emberek mondják, hogy én baptista vagyok, én ilyen vagyok, én olyan vagyok, én járok gyülekezetbe, templomba akár hova, én hívő vagyok, de mindezt csak a szájukkal teszik, a szívük távol van Istentől. Ezért is különösen figyelmeztető volt Mihály testvér szerdai üzenete, egyebek mellett az 1 Péter 3:15 –ből: „Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel”
Nem szolgálhatjuk úgy Istent, hogy nem rendeljük alá mindenben az akaratunkat neki! Ha Jézus Krisztus nem Úr az életünk minden négyzetcentiméterében. Ebben nekem is fontos üzenete volt Mihály testvér prédikálásának.
A másik fontos üzenet az 1 Péter 3:15-nek, hogy mindenkor legyünk készen számot adni a a Jézus Krisztusba vetett reménységünkről. A remény vagy reménység szoros kapcsolatban áll a hittel, hiszen pl. a Zsidók 11:1- is azt mondja, hogy a hit a reménylett dolgoknak valósága. Amikor mi Isten ígéreteiben reménykedünk, akkor ezt azért tesszük, mert elhisszük, hogy amit Ő mondott, az igaz. De miért hiszünk? Ez a kérdés, és ezzel foglalkozunk már hetek óta vasárnap reggelenként.
Már megnéztük, hogy az igazság a valóságról nem olyasmi, amit mindenki saját maga alakít ki magának, hanem tőlünk függetlenül létezik. Az igaságot nem létrehozzuk, hanem felismerjük. Minden ember számára egzisztenciális, tehát létfontosságú kérdés volna, hogy keresse ezt az igazságot. Az emberek nagy része azonban nem teszi ezt, hanem megelégszik valami számára kényelmes világnézettel. Ha azonban nézeteink nincsenek összhangban a valósággal, akkor az lesz a vége, mint amikor rossz térképet követve autózunk: el fogunk tévedni, és nem oda jutunk, ahova menni szerettünk volna. Akinek a hite nem fedi a valóságot, annak végül súlyos következményekkel kell számolnia.
Megvizsgáltuk, hogy a materialista világkép nem ad magyarázatot a létezés számos jelenségére, éppen ezért téves. Viszont egy személyes Isten létezésére nagyon sok bizonyíték található.
Legutóbb pedig a keresztyénség alapját jelentő feltámadásra, konkrétan Jézus Krisztus testben történt feltámadására néztünk meg bizonyítékokat.
A hitvalló keresztyénség a Bibliát tekinti hitének és gyakorlatának alapjául, és mi is közéjük tartozunk. Mennyire bízhatunk azonban meg a Bibliában? Erről fogunk ma néhány dolgot megvizsgálni.
A bölcseleti (gondolkodásbeli) istenérvek
- Részletek
- Írta: Hoffman József
Miért hiszünk? Ezzel a témával foglalkozunk már jó ideje itt a vasárnapi iskolában. A mai napon megnézzük az istenérvek 3. körét, a bölcseleti istenérveket, és ezzel végére érünk az általános istenérveknek. Nem mintha nem lehetne még találni számtalan más érvet is, mely egyértelműen igazolja, hogy Isten, noha közvetlenül nem látható, mégis létezik, Ő a világ Teremtője, és az Ő istensége az Ő alkotásainak értelmes vizsgálata lévén meglátható. Ezek a bizonyítékok mind az általános kijelentés, a világ egy-egy jelenségének, vagy éppen egészének vizsgálatából erednek, és arra elegendőek csak, hogy kimutassák: léteznie kell egy világ felett álló személyes Istennek, aki létrehozta mindezeket. Nem lehet azonban általuk személyes kapcsolatba kerülni Istennel.
Miért venné azonban a kezébe a Bibliát olyasvalaki, aki kételkedik abban, hogy Isten egyáltalán létezik? Hiszen akkor számára ez csak egy könyv a sok közül, melyet emberek írtak, melynek semmi kényszerítő ereje nincs a számára. Ha viszont Isten létezik, aki személyes, és minket is személyiséggel teremtett, akkor jó eséllyel üzenete is van a számunkra, különben miért teremtett volna minket olyanra, hogy megérthessünk üzeneteket? Akkor már lehet arról beszélni, melyik üzenet származik Istentől, és melyik nem és miért.
Ma tehát a létezés általános jellegzetességeinek vizsgálatából származó, ún. bölcseleti istenérveket fogjuk szemügyre venni.
A feltámadás bizonyítékai
- Részletek
- Írta: Hoffman József
„Ha Jézus fel nem támadott, ... hiábavaló a hitünk”
Mások is rájöttek már arra, hogy a keresztyénség alapja feltámadás. Ha ezt sikerülne cáfolni, akkor az egész keresztyénség, minden, amit mi hiszünk Jézus Krisztusról és a Bibliáról, semmivé foszlana. Nagyon lényeges tehát megismerni azokat a bizonyítékokat, melyek Jézus feltámadása mellett szólnak, illetve választ adni az ellene szóló ellenvetésekre.
Az információ eredetéből következő istenérv2
- Részletek
- Írta: Hoffman József
(2. rész)
Miután Jézust keresztre feszítették, a tanítványok szétszéledtek, elcsüggedtek, visszatértek otthonukba és eredeti foglalkozásukhoz. Úgy tűnt, hogy ez a Jézus-mozgalom csírájában kihunyt.
Kis idő múlva azonban újra együtt voltak és egy sajátos üzenetet kezdtek terjeszteni: azt, hogy Jézus feltámadt a halálból, él, Ő a megígért Messiás, a világ üdvözítője, és aki hisz Ő benne, annak szintén örök élete van.
Tették pedig mindezt a várható és be is következett üldözések, nélkülözések, nyomorúságok ellenére. Őket követve pedig a legkülönfélébb emberek ezrei voltak hajlandóak lemondani a világi élvezetekről és keresztyénné válni.
Miért tették ezt? Pusztán érzelmi felindulásból?
Bizonyára érzelmileg is fel voltak kavarva, leginkább bizonyára az örömtől, de sokkal inkább azért, mert bizonyosságuk, teljes meggyőződésük volt róla, hogy Jézus él.
Főmenü
Alapfogalmak
Cikkek
Miért hiszünk?
Igehirdetések
Belépés
Ki olvas minket
Jelenleg 7 vendég és 0 felhasználó van vonalban.