A materializmus és az evolúciós elmélet bölcseleti lehetetlensége

Felhasználó értékelés

Star ActiveStar ActiveStar ActiveStar InactiveStar Inactive
 

Természettudomány és hit. Konklúzió

Remélem, hogy az már legalább világos mindenki előtt, hogy a tudomány most már nem akadályozhat meg senkit abban, hogy higgyen Istenben. A legújabb tudományos eredmények immár nem zárják ki Isten létezését. Az ellene felállított elméletek pedig mind megcáfoltnak tekinthetők. Akit tehát eddig az tartott vissza, hogy ellentmondást látott a Biblia és a tudományos megismerés között, azoknak el kell fogadniuk, hogy ez az ellentmondás immár feloldódott, nem létezik. Sokan – tudósok is – azért nem akartak Istennel foglalkozni, nehogy maradi gondolkodásúaknak tűnjenek. Ez immár megváltozott: ma az tekinthető maradinak, aki még mindig a rég meghaladott tudományos dogmák alapján utasítja el Istent. Nem kell tehát megijedni a még napjainkban is egyre-másra megjelenő, az evolúciós elméletet alapul vevő „tudományos” munkáktól. Egy túlhaladott világnézet a korral haladni nem akaró képviselőinek csökönyös megnyilvánulásai ezek.

Istent a természettudomány továbbra sem tudja bizonyítani, mert nem tartozik a vizsgálati körébe. A tudomány csak az „előtérben”, a látható, tapasztalható világban levő folyamatokat tudja elemezni, vizsgálni. Isten azonban a „háttérben”, a láthatatlanban tartózkodik, ahová semmiféle műszer nem képes behatolni. A mikrofizika felfedte ennek a láthatatlan tartománynak a létezését, melynek hatásaként nyilvánul meg a látható világ. Az anyagról ma már tudjuk, hogy nem van, hanem történik. Azt azonban, hogy minek a hatására történik, arról nem mondhatunk semmit, nem vizsgálhatjuk, egy áthatolhatatlan lepel fedi el előlünk. Ahhoz, hogy technológiát hozzunk létre, nem is kell erről a láthatatlan hatóerőről semmit sem mondanunk. Elég, ha a hatásait megismerjük, kutatjuk. A gravitáció okáról sem mondhatunk semmit - amit mondanak, az csak feltételezés -, mégis az életben mindenhol számolhatunk vele, alkalmazhatjuk.

Döbbenetes felismerés, hogy amit a fizika az utóbbi évtizedekben felfedezett, azt a Biblia már 2000 évvel ezelőtt kijelentette:

Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható. (Zsidók 11:3)

Ezt a láthatatlan világot nem kell immár valahova a fejünk fölé helyezve elképzelnünk, mint a középkorban gondolták. Az a világkép nem a Biblia tényleges világképe volt. A láthatatlan itt van körülöttünk, a látható benne foglaltatik a láthatatlanban. Ahogy Pál is beszélt róla Athénban, az Aeropagoszon: „mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel. 17:28). Ez nem a panteisztikus világkép, amely szerint isten a természetben van, egyenlő azzal! Ellenben azt jelenti, hogy Isten a láthatatlan világban itt van állandóan körülöttünk, nem valahonnan messziről figyel. Amit régen csodának gondoltak, azokról ma már tudjuk, hogy ezekben Isten egyszerűen csak elhúzta egy kis időre a fátylat a láthatatlan világ elől. Gondoljunk csak például a karácsonyi történetben a pásztoroknak megjelenő angyali seregekre. Vagy Jézus mennybemenetelére, amikor „felemeltetett” a tanítványok elől. Jézus itt „egyszerűen” átment a láthatóból a láthatatlanba, és most is ott van. Isten a Bibliában mindig a kor emberének megfelelő nyelvezetet használt a közlésre. Lehet, hogy Isten szavának drága kincsei a kor nyelvezetének cserépedényeiben vannak, de nem a cserép számít, hanem ami benne van12! A Biblia ennek ellenére sem állít soha valótlanságot, csak egyszerűen tekintetbe kell vennünk azt a közeget, amelyben az Ige elhangzott. Miért adta Isten a kijelentését az akkori „tudatlan” - a mi, szemünkben, tegyük hozzá – embereknek, miért nem a mostaniaknak? Ezt mi nem tudhatjuk. Isten azonban mindig pontosan, bölcsen, akkor és úgy cselekszik, ahogy az a legtökéletesebb, a leginkább célravezető. Talán a mai kor emberében több hajlandóságot találna a hitre? A kérdés persze költői. Különben is:

Ki irányította az ÚR lelkét, ki volt tanácsadója, aki oktatta? Kivel tanácskozott, ki világosította fel őt? Ki tanította meg a helyes eljárásra, ki tanította tudományra, és ki oktatta értelmes cselekvésre?” (Ézsaiás 40:13-14)

 

Nem kell tehát immár választani a tudomány és Isten között! Nem arról van szó, hogy Isten belefér a tudományos világképbe, hanem Isten igazságai között immár helye van a tudománynak is!

 

Dr. H. Rohrbach a már idézett művében így ír:

„Egy mondatban összefoglalom mindazt, ami az ún. kettős tagadás lényege. Ez a mondat Jordan Pascual-tól ered, és a gondolat kitűnő megfogalmazása: A modern fizika eredményei tagadják az újkori („felvilágosodás”-kori – a szerz.) világképet, amely viszont tagadta Istent. … Ma tudományos megállapításként mondhatjuk, hogy a modern fizika eredményei ellene mondanak ennek az újkori világképnek. … Így most újonnan visszanyertük a döntés szabadságát: azt ugyanis, hogy ebből a kettős „nem”-ből, amelyet a mai természettudomány kínál az Isten iránt kérdezősködő embernek, egy „igen”-t formálunk-e Isten számára? …

Mindenesetre az a helyzet, hogy a természettudomány részéről nem áll fenn többé olyan ellenérv vagy gátló ok, amely megakadályozna minket abban, hogy kimondjuk ezt az „igen”-t Isten felé.

 

Míg az „újkori világkép” szerint a természettudomány eredményei alapot szolgáltattak a hitetlenségnek, vagyis annak, hogy az ember ne higgyen a személyes Istenben, aki Jézus Krisztusban emberré lett, addig ma szabad hitbeli döntéstől függ, hogy elfogadjuk-e a keresztyén hitet.

Most valóban egzisztenciális kérdés előtt állunk (mely nem csak e világi, hanem örökkévaló „egzisztenciánkat” érinti -HJ): „Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!” (5Móz. 30:19). Erről van szó. És a természettudomány már nem adhat nekünk választ, érvet hit és hitetlenség közti döntésben sem a hit mellett, sem ellene. Ez az új helyzet, amely a mai ember számára kialakult a mai fizika eredményei által megalapozott gondolkodásbeli változás folytán.”13

 

Folytatás a könyvben:

http://www.vanmaselet.hu/letoltes/Hogy_is_van_ez.pdf

 

1Bangha Béla – Istentagadás és Istenérvek

*Nem vonom kétségbe a különféle mérési eredményeket, azt azonban állítom, hogy belőlük levont következtetések hibásak. Bizonyosan mértek valamit a tudósok, de az is biztos, hogy az nem az „ősrobbanás maradványa”!

2Hans Rohrbach 1903-ban Berlinben született, ugyanott végezte el egyetemi tanulmányait matematika-fizika és filozófiai szakon. 1932-ben Göttingenben szerzett filozófiai doktorátust. 1946-tól a mainzi egyetem matematika professzora, majd rektora is, egészen az 1970-ben történt visszavonulásáig. Miután az evangélium igazságairól meggyőződött, az 1950-es évektől kezdve mint hitvalló keresztyén, tudományos értekezésein túl több tanulmányt írt a természettudomány és a keresztyén hit viszonyáról.

3Az agnosztikus ember olyan, aki azt mondja: nincs elég információm, ezért nem tudom, hogy létezik-e Isten.

4Prof. Dr. phil. Hans Rohrbach - Természettudomány, világkép, hit (Evangéliumi iratmisszió kiadó) 48.old.

5Forrás: Wikipedia

6Bangha Béla: NAGY KÉRDÉSEK ÚTJÁN

7„Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.” (Károli)

„Mert én özönvizet fogok hozni a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden élőlényt. Minden el fog pusztulni, ami a földön van.” (Magyar Bibliatanács új ford.) [1Mózes 6:17]

8Az alábbiakban Bangha Béla: Istenhit és Istentagadás című könyvéből idézek.

A mű szabadon hozzáférhető az interneten, az oldalszámozások ebből a kiadásból valók.

9i.m. 156-158. old.

10i.m. 159. old.

11i.m. 159. old.

12vö.: 2Kor. 4:7

13im. 123.old

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ki olvas minket

Jelenleg 10 vendég és 0 felhasználó van vonalban.